A csillagászati tavasz, az asztrológiai év első napja

A csillagászati tavasz, az asztrológiai év első napja Ma délelőtt 10 óra 2 perckor lép át a Nap a Kos jegyébe, szoros emberfogásban a Neptunusszal (bár az még a Halak útolsó másodpercein jár). 💫💫💫 A tavaszi napéjegyenlőség minden évben március 20–21-én következik be, amikor a Nap pontosan a Föld egyenlítője felett halad át. Ekkor a nappal és az éjszaka hossza nagyjából megegyezik a Föld minden pontján. Az északi féltekén kezdődik a csillagászati tavasz, míg a déli féltekén az ősz veszi kezdetét. Az Ekliptika és az Egyenlítő metszéspontja ilyenkor a ♈ Kos 0°-ra esik, ami az asztrológiai újév kezdetét is jelzi. A napfordulók és napéjegyenlőségek a Föld forgástengelyének 23 fokos dőlése és pályája miatt következnek be. Ha a Föld tengelye merőleges lenne a pályasíkra, akkor nem lennének évszakok. Ilyenkor a nappalok hosszabbodni kezdenek, a hőmérséklet emelkedik, és a természet fokozatosan újjáéled. Ez a növények rügyezésének, a madarak visszatérésének és az állatok aktívabbá válásának időszaka. 💫💫💫 A tavaszi napéjegyenlőség ősidők óta kiemelt jelentőséggel bír a különböző kultúrákban, hiszen ilyenkor a fény legyőtózi a sötétséget. Az emberek ezt az időpontot a természet újjászületéseként ünneplik, és sok helyen tűzgyújtással, rituálékkal és termékenységi szertartásokkal tisztelegnek előtte. Az ókori kelta ünnep, az Ostara (amelyből később a húsvéti szokások eredtek) a fény és sötétség egyensúlyát ünnepelte. A germán mitológia szerint Eostre istennő hozza vissza a fényt és a termékenységet, akinek szimbólumai a nyúl és a tojás – ezek a modern húsvéti hagyományok alapjai. A mai ember számára a tavaszi napéjegyenlőség lehetőséget ad az újrakezdésre, az egyensúly megtalálására és a természet ciklusainak tudatosabb megélésére. A modern világban is sokan tartanak ilyenkor rituálékat, akár spirituális, akár egyszerű életmódbeli változások szemponjából. olvasmány: https://index.hu/tudomany/til/2023/03/20/korabban-kezdodik-a-csillagaszati-tavasz-marcius-20/ #tavasz