Uránusz tranzitok

Uránusz tranzitok Amikor tavaly az Uránusz belépett az Ikrekbe, akkor írtam a jegyváltásról, ezt itt olvashatod: https://astrosupport.hu/blog/1751779202.html A rá következő napokban pedig lement egy 4 részes sorozat, arról, hogy kinek mit hozhat az Uránusz, attól függően, hogy az Ikrek jegye melyik asztrológiai házára esik a horoszkópjában, ennek itt olvashatod az első részét: https://astrosupport.hu/blog/1751865602.html De ezekben az írásokban nem tértem ki arra, hogy mi van akkor, ha a radixban áll ott egy égitest is. Mármint az Ikrekben. Közben a bolygó visszatolatott a Bikába, hogy ott még befejezze azt, amit be kell fejeznie és április végén lép át véglegesen az Ikrekbe. A Bikában most végzi az utolsó csapásokat azokon, akiknek mondjuk ott áll a jegy végén a Holdja vagy a Napja (Merkúr, Vénusz, Mars is). Azért írtam csapást, mert amit magam körül látok, azt én szubjektíven így értékelem, de szerencsére, akikkel történik, ők bíznak abban, hogy ha a történetüknek vége lesz, akkor sokkal jobb lesz a helyzetük. Azt is érzik, hogy a változások, amiket a sors rájuk kényszerített, vagy maguk döntöttek róla, elhalaszthatatlanok voltak, már nem maradhatott úgy semmi, ahogy addig volt, mert fulladoztak, már nem volt levegőjük vagy nem volt megfelelő alapja a leomló struktúrának. (Tarot: Torony lapja) Az egyik amit tanulóként egy asztrológiai suliban elmondanak nekünk az Uránusz tranzitjairól, az az a felhívás, hogy Uránusz tranzitoknál, soha ne hozzunk életre szóló döntéseket! Mert a hatás amit az Uránusz kifejt a gyanútlan "áldozatára" az a meggondolatlanság, vakmerőség és a földi 3 dimenzós keretek figyelmen kívül hagyása. No meg ezeknek a közvetlen környezetre gyakorolt hatása. Csakhogy, amikor az életed nyugiban zötykölődik és hallasz egy ilyen fontos tanácsot, akkor elsiklasz felette, hiszen téged nem érint, és különben is. Nem is fog! 🙃🙂😆😂 Az Uránusz a legelső, szabad szemmel nem, vagy alig látható égitest. A felfedezése is évtizedeken át húzódott, aztán egyszer csak már nem volt kétség, hogy tényleg van ott egy bolygó, ahol addig soha nem gondolták volna és így hirtelen kitágult az addig ismert világunk. Mert, hogy addig azt hitték, hogy a Szaturnusszal vége van a világnak, ezért is lett az egyik elnevezése, a "küszöb őre". Galilei volt az első, aki biztosan megfigyelte az Uránuszt (1612-ben és 1613-ban) a távcsövével – csak nem ismerte fel bolygónak. A feljegyzéseiben csillagként szerepelt, mert akkoriban az Uránusz nagyon lassan látszott elmozdulni, és Galileinek nem állt rendelkezésére elég hosszú megfigyeléssor, hogy biztosan kimondja: ez egy új bolygó. A hivatalos felfedező pedig William Herschel, aki 1781-ben azonosította és jelentette be bolygóként. Miért? Mert csak Herschel korában állt össze a technika + mérés + ellenőrzés lehetősége ahhoz, hogy kimondják: ez bizony nem csillag, hanem egy új bolygó. Ez a lassan kibontakozó folyamat jellemző az Uránusz tranzitjaira is: Először csak sejtet. Van ott valami, amit alig látunk, alig érzékelünk, de sejtjük, hogy ott van. Még nincsen róla definíciónk, hol ilyen, hol olyan, de az érzés már nem hagy nyugodni, mert zavarként érzékeljük, csak próbáljuk elhessegetni. Idővel ez felerősödik és egyre zavaróbbá válik. Már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Végül már nincs más választás, meg kell történnie a változásnak, ami alapjaiban rengeti meg az addigi világképünket, és valamilyen módon szétfeszíti a megszokott kereteinket. Egy Uránusz tranzit ideje, attól is függ, hogy a retrográd mozgás miatt, hányszor fogja érinteni az égitestet. Mivel középkorú vagyok, a barátaim is kb. középkorúak, így az elmúlt években több válás is történt a környezetemben. Ez szokott a legegyszerűbb alternatíva lenni, amikor valaki egy uránuszi tranzit idején, úgy érzi, hogy szét kell feszítenie a megszokott kereteket, mert nem bírja tovább. Egy ilyen tranzit egy életben egyszer van és azt hiszem szerencsésebb, ha gyerekkorban megy át rajta az ember. Nekem a Napomat 5 éves koromban érintette az Uránusz és akkor váltak el a szüleim és amikor a Holdamat érintette, akkor a stabilitásom és biztonságérzetem remegett meg. Olyan ez, mint amikor betesznek egy óriás befőttes üvegbe, mindeneddel együtt, rád tekerik a fedőt és utána addig ráznak, amíg tart a tranzit. Ezek nagyon emlékezetes időszakok és közös bennük az, amit az Uránusz tranzitokra mondanak, hogy: Soha, semmi nem lesz már olyan, mint előtte volt. #Uránusz #tranzi