Halak párkapcsolati minta: a megmentősdi

Halak párkapcsolati minta: a megmentősdi Ez az egyik legklasszikusabb, legmélyebb és néha legfájdalmasabb „Halak-betegség”. A megmentő-szindróma (vagy mártír-komplexus) asztrológiai háttere a Neptunusz határtalanságában és a Halak mindent feloldó szeretetében gyökerezik. Amikor egy Halak (vagy neptunuszi karakter) párkapcsolatba lép, nem csak egy társat lát, hanem egy „gyógyítandó lelket”. Azt hiszi, ha elég szeretetet ad, a másik meggyógyul az alkoholizmusból, a depresszióból, a munkakerülésből vagy bármilyen fűggőségből. Azt hiszi őt jelölte ki az Univerzum ennek a léleknek a megmentésére, pátyolgatására. A „megmentősdi” dinamikája - a csapda Idealizáció: meglátja a másikban azt, akit a szárnyai alá kell vennie. Önfeláldozás: elkezdi hordozni a másik terheit (pénz, érzelem, felelősség). Csalódás - kijózanodás: rájön, hogy a másikat nem lehet megváltoztatni, ha ő nem akarja. Mártíromság: benne marad a méltatlan helyzetben, mert „sajnálja” kidobni vagy ott hagyni a másikat. A "Ki milyet szakít, olyat szagol" egy erre vonatkozó de eléggé Szűz színezetű mondás, mely mára már érvényét vesztette. Nem 1800-at írunk, nem is 1900-at, szabadon elmehet, elválhat bárki. Csakhogy ezekből a tipusú kapcsolódásokból iszonyú nehéz kiszakadni Néhány napja üzenetet váltottunk CsontAsszonnyal és itt az ő szavait idézem most: "A Halak nagyon sokáig képes benne maradni egy olyan kapcsolatban is, ahol már egyértelmű, hogy nincs rendben a határ. Nem azért, mert nem érzi, hogy nincs rendben valami, hanem mert mindig talál egy okot, ami miatt még megérti a másikat." Bármilyen Neptunikus színezetű radix képlet hajlamosíthat arra, hogy idealizáljuk a másik személyt, itt most egy állást emelnék ki, ami szerintem a legszembetűnőbb egy képletben. A Nap-Neptun együttállás, egy női képletben Egy nő életében a Napot elsődlegesen az édesapa jeleníti meg, később pedig ez általában áttevődik a férfi partnerre, a férjre. Amikor megjelenik a mesebeli herceg (Neptun és Nap együtt) akkor az illető hölgy egyáltalán nem a valóságot látja, vagy ha látja is, akkor elbagatellizálja az ijesztő jeleket vagy az a meggyőződése, hogy ő majd megváltoztatja a férfit. Ő egy álomképet néz, nem a férfit látja, hanem azt, akivé ez az ember válhatna vagy válnia kéne mellette(szerinte). Némi idő, esetleg néhány év után megtörténik a kijózanodás és belátja ugyan, hogy nincs mit tenni, el kell válni, de ha vannak közös gyerekek vagy közös vagyon, akkor ez nagyban megnehezíti a dolgát. És bármennyire ki szeretne lépni és szabadulni, még akkor is képes benne maradni, mondván a gyerekeinek: mégiscsak ő az apátok. De mikor sérül jobban a gyerek? Ha az imádott apját csak 2 hetente látja, vagy ha hallgatnia kell a napi veszekedéseket?