A királynő kedvence - tavaszi gasztroséta az Eszterházy kas...


A királynő kedvence - tavaszi gasztroséta az Eszterházy kastélyban
Hú de elfáradtunk tegnap, csak azt nem tudjuk miben :).
Sopronban ebédeltünk, aztán igyekeztünk, hogy idejében Fertődre érjünk, nehogy lemaradjunk a prgramról.
Ez annyira jellező ránk, hogy mindíg mindenhol időben ott kell lenni, egyikőnk sem szeret sehonnan elkésni.
Ez volt az első ilyen program és az idegenvezető, Ramóna, aki nagyon felkészült és lelkes volt, bízik benne, hogy lesz még több is.
Amikor megérkeztünk, kifejeztem azt a vágyamat, hogy egyszer egy ilyen nagyúri háznak az a része érdekelne, ami rejtve van. A szolgálók élete, a konyha és ilyesmi. A titkos folyosók, a rejtekajtók, a cselédszobák.
Annak idején a Downton Abbey-t is lelkesen néztem, imádtam.
Amikor elindult az idegenvezetés, Ramóna elmondta, hogy megmutatja az ebédlőket, aztán a konyhát, utána a pincét, végül a kávéházban lesz a sütizés.
Bódottá 😍!
A kastély földszintjén kezdtünk a fogadótermekkel, aztán jöttek az ebédlők. Elmesélte, hogy a 18. században hiába fűtőtték őket télen, ezeket a termeket jó ha 10 fokra fel lehetett fűteni és azt is csak a kályha közelében ülő élvezhette, aki az asztal végén ült, annak jutott 3-4 fokos "meleg".
Mivel a konyha és egyéb helyiségek a főépülettől távol kaptak helyet, az ételeket hidegen ették, még a levest is. Mire a rengeteg megrakott tálcával odaértek a szolgálók az ebédlőbe, addigra jéghideg volt az étel, mikró ugye nem volt 😅.
Egy-egy nagyon magasrangú személy látogatása alkalmával 20-25 féle főfogást tálaltak fel, plusz a köretek, gyümölcsök, savanyúságok, édességek, italok.
Egy ilyen vacsora általában este 7-kor kezdődött és 10-11-ig tartott. Az ételekből nagyon sokszor csak egy-egy falatot ettek, már azok akik nem akartak gyomor repedést kapni.
Eszterházy "Fényes" Miklós állítólag ülve aludt, a refluxa miatt.
Nem csodálom 😄.
A parkban akkoriban dézsában álltak a citrom és narancsfák, amikről szüretelték a déligyümölcsöt és mivel ők a cukrot is megengedhették maguknak, a vendégeiknek szolgáltak fel már akkor limonádét!
Ez állítólag egyedülálló volt a maga nemében. Kuriózum.
Ahogy hallgattam ezeket a dolgokat az rajzolódott ki előttem, hogy akkor sem tudták a nagyon gazdagok, hogy mire költsék a pénzüket. Azért termesztettek déligyümölcsöt, állítólag még ananászt is, hogy a vendégeiket elkápráztassák vele.
A kertészek létszáma meghaladta a 400 főt, ma 5 kertész dolgozik a parkban.
Böjti időben a napi 16 fogásos ebédet 13 fogásra csökkentették 🙈, hal, rák és teknőclevest ettek és kalácsot meg egyszerűbb dolgokat hozzá.
Nem éheztek, na.
Mária Terézia lakosztályát is megnéztük, amiben sajnos semmi nem maradt meg épen, csak egy fotón lehet megtekinteni, hogy milyen volt az ágya.
A szoba egészen a 20. század elejéig érintetlen maradt, míg aztán a II. világháború végén az orosz katonák mindent elégettek, amikor korházat csináltak a kastélyból, kellett nekik a tüzelő és úgy látszik egy sem akadt közülük, akinek némi szépérzéke lett volna.
Továbbmentünk abba az épületrészbe ahol régen a konyha helyezkedett el és itt ért a csalódás, mert semmi nem maradt meg, még a kemencét is befalazták, csak azt lehet látni, hogy ott egy fura, hatalmas építmény a helyiség sarkában.
Én értem, hogy iszonyú sokba kerülne, restaurálni és nagyjából visszaállítani vagy legalább imitálni, de így olyan lehangoló. Erre nem kéne sajnálni a pénzt.
Emlékszem az ozorai vár konyhája akkora élmény volt, ha jártok tolna megyében látogassatok el oda és nézzétek meg Pipó várát.
Állítólag akkoriban 6-8 kilós kenyereket sütöttek és 3 heti mennyiséget készítettek egyszerre. Ez a kemence be is tudta fogadni, olyan hatalmas.
A pince. Megnézhettük a régi lift dugattyús felvonó szerkezetét, amit franciaországból hoztak, és annak segítségével vitték fel a pincéből a nagyobb hordókat. Érdekesség, hogy az egész kastély alá van pincézve és ahová mi lementünk ott száraz és dohmentes volt minden.
Ezután pedig átsétáltunk a hátsó, angolparkos részbe, ahol a kávéház áll, ami régen egy marionettszínháznak adott otthont.
Ramóna elmesélte, hogy Mária Terézia kedvenc nassolni valója a forró csoki volt, amit akkor keserűen fogyasztottak, de fűszerezték egy kis fahéjjal, szegfűszeggel, cukrozott mandulával és aszalt gyümölcsökkel 😂. Ragadt a májra.
A tortaszelet, amivel megkínáltak bennünket ezeket az alapanyagokat tartalmazta és azt kell mondanom, hogy nagyon el volt találva. Még sehol nem ettem ilyet.
Alul egy nagyon vékony linzertészta van és arra ültették rá a szilvakrémet, ami darabos volt. Isteni! Ezen ült egy könnyű krém, amit egy vékony csokis piskótaréteg váltott, majd nagyon vékony marcipánréteg, végül csokiganázs a tetején.
A cukorfokunk be is lett állítva ezzel kéremszépen 😁.
Az ácsorgásban meg totyorgásban jobban elfáradtunk, mitha egész nap mentünk volna.
Atinak feldobtam, hogy a mai programot válassza ki ő, de elég furcsán nézett rám 😅, szóval még az is lehet, hogy visszamegyünk a kastélyba. Van egy
Kertek, Parkok, Titkok - parktúra Eszterházán című délutáni túrájuk is:
https://www.eszterhaza.hu/eszterhaza/program/kertek-parkok-titkok-parktra-eszterhzn-1
Itt van Nagycenk is, meg sok-sok csodás látnivaló!
Szép vasárnapot!