A Föld jegyek….ahogyan én látom őket

A Föld jegyek….ahogyan én látom őket A képek és a képi megjelenítés számomra nagyon fontos. A Víz és a Tűz jegyekről már készítettem egy hasonló összefoglalót és most a Bika hava miatt a Föld jegyekre került a sor, de igencsak bajban vagyok. Hogyan jeleníthető meg a három minőség: kardinális – fix és változó? Mint ahogyan eddig is, ez is egy szubjektív leírás és megjelenítés lesz. ♑️BAK – a megőrzött ígéret Kardinális, azaz mozgásba hozó dinamikus energia, ami valahonnan kiindulva egy másik irányba tart, de nem látványosan. Uralkodó bolygója a Szaturnusz, az Idő ura. Nem olyan egyértelmű, mint a tavaszi kizöldülés, és nem olyan, mint a nyári bőség. A Bak „mozdulása” csendes, rejtett és mélyen belül történik. A Bak havának kezdete egy különleges pontja az évnek. A régiek a téli napfordulót ünnepelték ilyenkor, tulajdonképpen ezt vette át a kereszténység és lett belőle karácsony ünnepe. Miért volt annyira fontos? Évezredes megfigyelések alapján az évnek ezen a pontján jön el az a nap, amikor a leghosszabb az éjszaka és ezt követően pedig rövidülni kezdenek a sötétségben töltött órák és hosszabbodni kezdenek a nappalok. A fény születésének ünnepévé, vagyis a remény születésének ünnepévé vált ez az időszak. Itt már nem a várakozás a lényeg, mint Advent idején a Nyilasban, itt már tudjuk, hogy átbillentünk és kifelé megyünk a sötétségből. A bizonyosság megvan bennünk. Tudjuk, hogy már csak ki kell tartanunk és nagyjából 2 hónap múlva megtörik a jég (jégtörő Mátyás – február 24) és megállíthatatlanul érkezik a tavasz, a megújulás. Ha megnézzük a képet, látható, hogy a Bak körülményei, hát finoman szólva sem rózsásak. Sivár, kopár keretek közt kell boldogulnia és nagyon nagy belső hajtóerőt kell képeznie magában, hogy lássa maga előtt a távoli célt, a távoli szebb és jobb jövőt. Rendületlenül kitartónak és elkötelezettnek kell lennie, ahhoz, hogy a benne megszületett elhatározást elvigye a végső célig és sok lemondással és nehezítéssel kell megbirkóznia útközben. Kívülről nézve ilyenkor a táj kopár. A föld kemény. A fák csupaszak. A természet hallgat. Mintha nem történne semmi. Pedig a lényeg éppen ilyenkor történik. A mag ott van a sötét földben, mozdulatlanul, némán, láthatatlanul. Még nem virágzik, nem zöldell, nem hívja fel magára a figyelmet. Csak őriz valamit. Egy teljes jövőt. Egy egész élet ígéretét. Kulcsmondat: „Megőrzöm benned az életet addig is, amíg eljön a kibomlás ideje.” ♉BIKA – a termékeny föld Fix azaz szilárd energia, ami bizonyos kereteken belül mozog csak. Általában legyökerezik valahol és betölti a körülötte rendelkezésére álló teret. Ha a bika havában kimész a kertbe vagy kinézel az ablakon, akkor csodálatos látvány fogad. Azt látod, hogy minden zöldül, minden növekszik. A gyümölcsfák egy része már elvirágzott (barack) de van, ami még teljes virágpompájában tündököl. A kis zöld barackok és az apró cseresznyék már az ágvégeken ülnek. A kertekben és a parkokban nyílnak a jácintok, tulipánok, nárciszok. Hajtanak a rózsák, nyílik az orgona, ami az anyák napi csokrok szerves része. A bazsarózsa bokrok, terebélyesen betöltik a rendelkezésre álló teret maguk körül. A fű kizöldült, a fűcsomók vastagodnak, sűrűsödnek és már lehet, hogy egy vagy akár két fűnyíráson is túlvagy. A korai juhar és a gesztenye virágai körül csak úgy zsonganak a rovarok. Ha közelükbe mész, szinte hihetetlen látvány és zümmögés fogad. A kis gyíkok a kertben a kövekre ülnek ki napozni és a háziállatok is élvezik a kert napsütötte részein a heverészést. A növények - legyen az a fa vagy bokor - rosszul tűrik, ha átültetik őket. Itt nem arra gondolok, hogyha nagyobb cserépbe teszünk át egy muskátlit vagy egy yukkát, mert arra a további növekedés miatt szüksége lehet a növénynek. De egy rózsabokor vagy egy fa, már nem minden esetben ültethető át, hiszen, ha elérnek egy bizonyos nagyságot, azaz kort, amikor már kiterjedt gyökérzettel rendelkeznek, akkor az átültetés azzal a veszéllyel jár, hogy annyira sérül a gyökér, hogy nem tud megeredni az új helyén a növény. Éppen ezért a Bikához a megszokottat is társítom. A Bika minősége számomra a termékeny földhöz kapcsolódik. Ahhoz a sötét, puha, illatos talajhoz, amely látszólag csak van, mégis belőle nő ki minden. „Csak” megtart, táplál, befogad és érlel. A föld mindent befogad: a magot, az esőt, a lehullott levelet, a nap melegét és ezek által is válik termékennyé. A Bika is ilyen. Befogadó, érzéki, türelmes és megtartó. Általa a dolgoknak van idejük megérkezni a saját formájukba. Bőségesen ad: Virágot, illatot, ízt, árnyékot, táplálékot. Ez a Bika Vénuszi minősége: a föld nem csupán hasznos, hanem szép is. Nem csupán eltart, hanem örömöt is ad. Van, ami csendben gyarapszik. Van, ami mélyen gyökerezik. Van, ami csak akkor tud valóban kivirágozni, ha kap elég táplálékot, nyugalmat és biztonságot. ♍️SZŰZ – a termés beérése és gondozása A Szűz rá a biztosíték, hogy a termékenység önmagában nem elég. Változó jelleg, inkább alkalmazkodik, mint kezdeményez. Tudja, hogy amit a föld megad, azt: - gondozni kell, - válogatni kell, metszeni kell - rendszerezni kell, - és a maga idejében be is kell takarítani. Nem csak az érdekli, hogy valami megtermett-e, hanem az is, hogy: jó-e, tiszta-e, ehető-e, egészséges-e, rendben van-e, és mire használható? A Szűz nem úgy kapcsolódik a földhöz, mint a Bika, aki élvezi, hanem úgy, mint aki szolgálja és gondozza azt és felelősséggel vissza is ad neki. Számára a föld valami, amit karban kell tartani, valami, ami akkor adja ki magából a legjobbat, ha figyelmet kap. És itt van a Szűz egyik legmélyebb titka is: ő azért akar javítani, mert szeretné, hogy az élet jól működjön. A búzamező nem attól szép, mert tengerként nő és hullámzik a szélben, hanem attól, hogy amikor eljön az érés ideje, akkor látni lehet az egész éves munka értelmét és eredményét. A Szűz azt a pillanatot élteti, amikor a föld már nemcsak az ígéret, hanem a kézzelfogható eredmény hordozója. #bak #bika #szűz #födjegyek