Kos kontra Mérleg : azaz, Én versus Mi?

Kos kontra Mérleg : azaz, Én versus Mi?
Első ránézésre különbözőbbek nem is lehetnének :).
Pedig, mindkettő nagyon tudja, mit szeretne – csak egészen másképp jut el odáig.
A Kos és a Mérleg egymással szemben álló jegyek, egy tengely két végén helyezkednek el – ezáltal poláris ellentétpárok és ugyanannak az alapvető kérdésnek a két oldalát képviselik:
Hogyan lehetek önmagam úgy, hogy közben kapcsolatban vagyok másokkal?
♈️ Kos: „Én ezt akarom.”
Indíttatás:
„Érzem, mire van szükségem, ezért elindulok, megyek, cselekszem és teszek érte.”
Versus
♎️ Mérleg: „ Te mit szeretnél?”
Indíttatás:
„Nem csak az számít, hogy én mit akarok, hanem az is, hogy együtt jól működjünk."
A Kos alapvető feladata az önérvényesítés.
Felismerni a saját vágyait, ösztöneit, akaratát, majd cselekedni – anélkül, hogy minden lépés előtt engedélyt kérne a környezetétől.
Szüksége van az érzésre, hogy szabadon dönthet, kezdeményezhet, elindulhat, és maga alakíthatja az életét.
Nem kér engedélyt, de nem azért mert nem érdekli a másik véleménye.
Egyszerűen csak az van, hogy előbb cselekszik, és csak utána néz hátra, hogy a másik is ott van-e, követi-e őt.
A Mérleg alapvető feladata ezzel szemben a kapcsolódás:
észrevenni a másik embert, figyelembe venni az ő szempontjait is. Kompromisszumot találni, és létrehozni azt az egyensúlyt, amelyben egyik félnek sem kell teljesen feladnia önmagát.
Ő már azzal indít, hogy mérlegel, és ez egy Kosnak úgy tűnhet, hogy hezitál.
A Kos számára érthetetlen, miért kell bármit bonyolítani, az ő gondolatmenete:
„Ha akarod, csináld. Ha nem akarod, ne csináld.”
A Mérlegnek felfoghatatlan, hogyan lehet úgy dönteni, hogy közben egyáltalán nem gondolja végig, milyen hatással lesz az a másikra.
A Kos árnyékműködésében ott van az önzés:
„Én ezt akarom, a többi nem érdekel.”
A Mérlegnél pedig ott van az önfeladás:
„Mindegy, én mit akarok, csak ne legyen konfliktus.”
De valójában egyik sem cél.
Az egészséges Kos képes önmagát képviselni anélkül, hogy átgázolna másokon.
Az egészséges Mérleg pedig képes kapcsolódni másokhoz anélkül, hogy közben elveszítené önmagát.
A paradoxon
A Kos, akit gyakran önző jegyként írunk le, valójában valami nagyon fontosat képvisel, mégpedig azt, hogy egy kapcsolatban is kell tudni működni az ember saját ÉN-jének.
A Mérleg pedig, akit gyakran határozatlannak vagy túlságosan alkalmazkodónak látunk, valójában valami ugyanolyan fontosat képvisel: hogy az ÉN mellett létezik egy TE is, és kettőjük által születik meg a MI.